Ha tudni szeretnéd milyen lesz a holnapi időjárás vagy akár milyen lesz az idő a következő héten, az időjárás-előrejelzés igazán jó ötletet adhat arról, hogy mire számíthatsz. Egy hétnapos előrejelzés az időjárás körülbelül 80%-ában, egy ötnapos előrejelzés pedig az időjárás körülbelül 90%-ában képes pontosan megjósolni az időjárást.
A 10 napos - vagy hosszabb - előrejelzésnek azonban csak az esetek felében van igaza. A meteorológusok időjárási modelleknek nevezett számítógépes programokat használnak az előrejelzések elkészítéséhez. Mivel nem tudunk adatokat gyűjteni a jövőből, a modelleknek becsléseket és feltételezéseket kell használniuk a jövőbeli időjárás előrejelzéséhez. A légkör folyamatosan változik, így a becslések egyre kevésbé lesznek megbízhatóak, ahogy a jövőbe tekintünk.
Az igazság az, hogy az első 5 nap 90 százalékos pontosságú, a 6. és 7. nap 80 százalékos, a 8., 9. és 10. nap pedig csak 50 százalékos pontosságú. A hétnapos előrejelzés meglehetősen pontos, de az ezen a tartományon túli előrejelzések kevésbé megbízhatóak.
Hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések
Az időjárás-előrejelzéshez szükséges információk egy része a környezeti műholdaktól származik. A NOAA, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal háromféle környezeti műholdat üzemeltet, amelyek a Föld időjárását figyelik:
Geostacionárius műholdak
A NOAA GOES-R (Geostationary Environmental Operational Satellite-R) sorozatú műholdjai körülbelül 35 000 mérfölddel a Föld felett keringenek, és képet adnak arról, hogy milyen a pillanatnyi időjárás. A "geostacionárius" azt jelenti, hogy a műholdak a Föld forgásával megegyező sebességgel keringenek. Ez azt jelenti, hogy szinte folyamatos képeket tudnak gyűjteni ugyanarról a területről. Mivel egy pontra összpontosítanak, percről percre pontos információkat tudnak szolgáltatni a időjárásról. Ezek az információk segítenek az előrejelzőknek megérteni, hogy milyen gyorsan növekszik és mozog egy vihar, például egy hurrikán.
Sarki pályán keringő műholdak
A NOAA közös sarki műholdrendszerének (JPSS) részét képező műholdak körülbelül 800 kilométerrel a Föld felett keringenek. Naponta 14 alkalommal kerülik meg bolygónkat pólustól pólusig. Mivel úgy keringenek, hogy közben a Föld alatta forog, ezek a műholdak a Föld minden részét naponta kétszer látják. A sarkkörüli pályán keringő műholdak nagy felbontással képesek megfigyelni a Föld teljes légkörét, a felhőket és az óceánokat. A globális időjárási minták megfigyelésével a poláris pályán keringő műholdak segíthetnek a meteorológusoknak a hosszú távú előrejelzések pontos megjóslásában - akár 7 napra előre.
Egy poláris pályán keringő műhold által rögzített teljes kép a FöldrőlA sarkkörüli pályán keringő műholdak minden nap teljes képet kapnak a Földről, mivel pólustól pólusig keringenek. Mivel a Föld forog, a műhold minden egyes keringés során a Föld más-más részét látja. A teljes bolygóról ékek sorozataként készít képet, amelyeket aztán újra össze lehet rakni, mint a fenti képen.
Mélyűri műhold: A NOAA Mélyűri Klímafigyelő Szonda (DSCOVR) egymillió mérföldre kering a Földtől. A műhold űridőjárási riasztásokat és előrejelzéseket ad ki, miközben a Föld által naponta elnyelt napenergia mennyiségét is figyelemmel kíséri. A DSCOVR megfigyeléseket végez a Föld légkörében lévő ózonról és aeroszolokról is. Ezek a tényezők fontosak a levegőminőségi előrejelzések készítésében.Mi az űridőjárás?
Az űridőjárás a Nap és a Föld közötti űrbeli környezet változásait írja le. A hosszú távú időjárás-előrejelzéshez a sarkkörüli pályán keringő műholdak szolgáltatják a leghasznosabb információkat. Ezek a műholdak műszerekkel mérik a Föld és a légkör által kibocsátott energiát, az úgynevezett sugárzást. Ezt az információt beépítik az időjárási modellekbe, ami viszont pontosabb időjárás-előrejelzéseket eredményez. Más műszerek a tengerfelszín hőmérsékletének feltérképezésére is használhatók - ez fontos tényező a hosszú távú időjárás-előrejelzésben.
A Suomi-NPP poláris pályán keringő műhold által készített térkép, amely a tengerfelszín hőmérsékletének változását mutatja különböző színekkel ábrázolva. A sarkkörüli pályán keringő műholdak a Föld egészét figyelik. Ez a térkép, amelyet a Suomi-NPP nevű, sarki pályán keringő műhold adatai alapján hoztak létre, narancssárga színnel mutatja a meleg tengerfelszíni hőmérsékletet, magenta színnel pedig a hideg hőmérsékletet és a magas felhőzetet. Ez az információ fontos a hosszú távú előrejelzésekhez.
A műhold naponta kétszer végzi ezeket a pontos méréseket a Föld egész területén. Ez az adatáradat segíti az időjárás-előrejelzőket abban, hogy akár 7 napra előre megbízhatóan megjósolják az időjárást. Ezek a mérések segíthetnek az előrejelzőknek az évszakos időjárási minták, például az El Niño és a La Niña előrejelzésében is. A sarkkörüli pályán keringő műholdak alapvető információkat gyűjtenek a modellek számára, amelyek napokkal előre előrejelzik a súlyos időjárási jelenségeket, például a hurrikánokat, tornádókat és hóviharokat. Az általuk gyűjtött információkra a környezeti veszélyek, például az aszályok, az erdőtüzek, a rossz levegőminőség és a káros part menti vizek felméréséhez.